Vennél egy használt monitort, de nem tudod, miket vegyél számításba? Mit érdemes tudnod a használt monitorok felbontásáról és más paramétereiről? Nagyobb jobb, kisebb rosszabb? Mit jelent egyáltalán az, hogy FullHD?

A szempontok

Választás előtt egyrészt figyelembe kell vennünk, hogy mire szeretnénk használni a monitort.
Játékra? Munkára? Filmezésre? A munkán belül is fontos, hogy videovágásra, más grafikai munkára vagy egyébre használnánk a monitort?

A grafikai munkák szempontjából kiemelt szerepet kap a színhelyesség. Erre is vannak különböző számok, amiket figyelembe véve el tudjuk dönteni, nekünk elég lehet-e az adott monitor.

Ha játszani szeretnénk, akkor a képfrissítés és a válaszidő a fontosabb.

Monitor típusok

Manapság abban is nehéz lehet ellavírozni, hogy mit jelentenek az olyan kódok, mint az IPS vagy az OLED, AMOLED.

Az egyik legelterjedtebb LCD kijelző az IPS. Az LCD panelek általában kevésbé felelnek meg a színhelyesség elveinek, azonban az IPS elég jó számokat hoz.

Főleg azok számára lehetnek fontosak az ilyen színhelyességi kérdések, akik grafikai, vizuális dolgokkal foglalkoznak. Számos gyártó által készített panel megfelel a Pantone validálásnak. Ez pont a színhelyességet hivatott bizonyítani. Ilyen például az ASUS Vivobook Pro 15 modellje is, ami AMOLED kijelzővel rendelkezik és megakpta a Pantone validációját is.

A felbontásokról és képarányokról

3 típust mutatnánk be most itt.

• 16:9
• 21:9
• 32:9

A felbontás 2 szám szorzójából áll. A kijelző pixeleinek mennyiségét jelöli ez a szorzat vízszintes és függőleges elosztásban.

16:9-es a HD, a FHD (FullHD), a QHD (QuadHD) és az UHD (UltraHD) is. Ez utóbbi tulajdonképpen a 4K.

21:9-es képarány a WFHD és a UWQHD. Előbbi 2560×1080-as az 1920×1080-as FHD-hoz képest.

A 32:9-es monitorok már jóval ritkábbak a piacon és a háztartásokban is ritkábban fordulnak elő.

Az UWFHD már akkora, mint két FullHD monitor.